A vidám belépő után Pierrot ragadta magához a szót: "Ezúttal egy olyan korszak dalait kell előadnotok, amihez talán még annyi közötök sincs, mint nekünk, akik itt ülünk. Biztosan az fogalmazódott meg bennetek, hogy talán jó stílusgyakorlat lesz ott a színpadon, de gondoljatok azokra, akiknek ez komoly időutazást jelenthet, és talán még öröm- és bánatkönnyeket is csal a szemükbe.”
Gál Csaba "Boogie"volt az első, aki színpadra lépett a hatodik finálé estéjén. Kisfilmjében előrevetítette, hogy nem nagy rajongója a 70-es évek disco slágereinek, így a közönség cseppet sem lepődött meg, mikor a Temptation - Papa Was a Rolling Stone című számát hallotta felcsendülni.
Az előadást ülve kezdte a fiú, majd váratlanul kirúgta maga alól a széket, és ezzel izgalmas feszültséget teremtett a színpadon. A zsűri elragadtatással vette a kissé performace-osra sikerült előadást. Pierrot, Boogie bátorságát dicsérte, Pély Barna néhány hamis hangot említett, Soma örült a fiú új karakterének, Presser Gábor élvezte a színpadról áradó hangulatot, Bakács Tibor Settenkedő pedig egyszerűen azt mondta: "Olyan vagy mint Schumacher, simán rajt-cél győzelmet arathatsz.”
Bálint Ádám, Eric Carmen gyönyörű lírai dalával az "All by myself”-el készült a döntőre. Az átéléshez - felkészülése során - a kamaszkorában megélt mély érzésekhez nyúlt vissza. 
A produkciót vegyes érzésekkel fogadták az ítészek. Bakács Tibor őszinte volt: ”Nem érezlek, nem érezlek és ezt ki kell mondani végre.” Presser szerint Ádám nem tervezte meg az előadását, egyszerűen nem uralta a dalt. Soma, az ének dinamikájának csapongását rótta fel, Pély Barna viszont Pierrot-val együtt, díjazta az egyszerű, maníroktól mentes előadás módot.
Őrületes mozgáskombinációval perdült a színpadra Palcsó Tamás, akinek tánctudását Tilla nemrég még egy fababa képességeihez hasonlította. A The Drifters, Kissin’ In The Black című száma olyannyira elvarázsolta a közönséget, hogy Pierrot-nak csak nehézkesen jutott szóhoz.
"Ez tökéletes jutalomjáték volt neked, jó volt látni mocorogni a színpadon”. 
Pély Barna kritikájában megjegyezte: ”Az előadás kiváló volt, de nem tudtam meg semmi újat rólad”. Soma nagyra értékelte a 70-es évek autentikus hangzását, Presser a bolondozást, Bakács Tibor Settenkedő pedig összesen néhány szót írt fel magának: "Idióta, zseniális, fantasztikus!”
Tóth Gabi saját bevallása szerint alaposan "beválasztott” a hetvenes évekbe. Aratha Franklin világslágerével a "Respect-el” lépett a döntő színpadára. A hatás nem maradt el. 
Bakács Tibor Settenkedő úgy vélte: "Ha a paksi atomerőművet rád kacspolnák megoldódnának az energiaellátás gondjai.” Presser Gábor: "Voltál már jobb, de annyival felette vagy a mércének, hogy tök mindegy.” Soma: "Te egy intenzív csaj vagy, aki mindig intenzív reakciókat fog kiváltani. Belülről maradj mindig egy stabil oszlop.” Pély Barna: "Amióta intenzíven énekelek, hét-nyolc olyan énekesnőt ismerek, aki ezt elő tudja adni. Te köztük vagy.” Pierrot: "Fantasztikus hangszer van a torkodban és nagyon jól játszol rajta!”
Egy szőrős ülőkére telepedve kezdett nótájába Torres Dani, aki a Steve Miller Band, Joker című számát választotta a hetvenes évek dallamai közül. Pierrot a túl alacsonyra átírt hangmagasság miatt ingatta a fejét, Barnát viszont elkapta a nóta laza, könnyed hangulata. 
Soma: "Egyre jobban érezhetjük a torresdanis-ízvarázst.” Presser Gábor: "Olyan volt, mintha egy rasta-legény nyomná, nekem, nagyon bejött.” Settenkedő: "Szerintem meg üresben fociztál, mint Albert Flóri.”
Bartók Eszter úgy döntött, ma este a Jackson 5 fergeteges nótájával, a Blame It Ont he Boogie próbál szerencsét. Bakács Tibor Settenkedő biztosan sokáig nem felejti el ezt az éjszakát, hisz mint mondta: "Valami elindult bennem, tudnod kell, hogy nagyon komoly szexuális élmény a mozgásod.” Pici bácsi megpróbálta komolyabb mederbe terelni az értékelést: "Nagyon jó benyomást tettél rám, visszafogott voltál, fegyelmezett!”. 
Soma az alázatos előadásmódra hívta fel a figyelmet, Barna pedig azért gratulált, mert Eszternek végre sikerült kihoznia magából a benne szunnyadó dinamizmust. A bírálatok sorát Pierrot szavai zárták: "A táncdalokban is történnie kell valaminek. Itt csak ismétlések voltak.
Tavasz ide, tavasz oda - Molnár Ferenc "Caramel" a "September”-t idézte fel az Earth, Wind and Fire muzsikájával. A lüktető ritmus - a zsűri és közönség legnagyobb meglepetésére - csupán a színpadon álló énekest nem ösztönözte táncra. 
Vedd már le a mamuszod és ne csoszogj!” - pirított rá Caramelre, Pierrot. Barna egyszerűbben fogalmazott: "Itt, most egy disco-macit láthattunk”. Presser: "Mondd meg nekik, hogy ahogy te táncolsz az egy stílus, csak még nem
ismerik…!” Bakács Tibor Settenkedő: "A hangod fantasztikus, de szerintem adj fel egy hirdetést, miszerint kis, szűk helyen is vállalsz fellépést!”  A hatodik döntőben Bartók Eszter és Bálint Ádám kapta a legkevesebb szavazatot a nézőktől. A zsűri, egyhangúlag Esztert juttatta tovább. Bálint Ádám már biztosan nem lesz 2005 hangja.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
