PÁL TAMÁS 

Sunset Boulevard
Andrew Lloyd Webber/Don Black/Christopher Hampton
Fordította: Galambos Attila (Pál Tamás)

Mért vagyok én itt, azt kérdezed...
Hogy gazdag és híres legyek!
Te koldus élet, isten hozzád!
Lám egy éve már, hogy itt vagyok,
S mi az, mit felmutathatok:
Egy rongyos albérlet, egy rossz ágy.

Sunset Boulevard, zsúfolt boulevard
Hányan buktak el ezen az úton!
Sunset Boulevard, éhes boulevard,
Várja, hogy a kis hal arra ússzon.

Álmokból megélni nem lehet,
Nyitva kell tartanod szemed,
És mindig tudd, hogy kinek szolgálsz!
Kölcsönvett mosoly, egy kis csalás,
Jópofizás vagy ámítás,
Ne szégyellj semmit, akkor jól jársz.

Sunset Boulevard, címlap boulevard
Jó, hogy itt vagy, ám ez csak a kezdet!
Sunset Boulevard, gyilkos boulevard
Nyerni kell, ahányszor újra kezded.

Azt mondod, végem? Elkelt a lelkem?
Pontosan így van! Csak erre vártam!
Jött egy ajánlat, én elfogadtam...
Nincs ebben semmi, nem szólhat senki.

Őszintén szólva tetszik is a nő.
Lehet, hogy bolond, de ezért a pénzért
Még az is tetszik, ahogy öregszik.
Érdekel engem. Író vagyok, nem?

Kézen fogtam őt a vég előtt,
És kaptam órát, új cipőt.
Azt hiszem, korrekt volt az üzlet.
Félek, hamar vége lesz talán,
De nekem jár a vacsorám,
Még mielőtt kivégeznének.

Sunset Boulevard, mocskos boulevard
Kő kerül a szív helyére végül.
Sunset Boulevard, aljas boulevard
Megmarad az alkony menedékül.

Ez a Sunset Boulevard.